2025.06 - Gyula
Bizony, az Úr 2025. esztendejének hatodik havának 20. napjától a 22. napjáig, Gyula városában gyülekezett a nép, hogy szemtanúja legyen a nyár legkiemelkedőbb úszóviadalának, melyet az ötvenméteres, égboltot tükröző medencében rendeztek.
Gyulai Vízitorna Krónikája
És lőn, e jeles eseményre a napfény áldása szállt, a levegő kellemes melegséget árasztott, és a szívekben vidám hangulat uralkodott. Csapatunk, mely bár kicsiny volt, de annál inkább felkészült a küzdelmekre, idejében érkezett. Nem futván, hanem méltóságteljesen, békésen ütöttünk tanyát a fürdő szent területén, még mielőtt a pénteki bemelegítő úszások megkezdődtek volna. Mondhatnánk, a megszokott helyen, ám e krónikában e tényt eddig nem rögzítettük, így nem mindenki számára lenne egyértelmű. Szállásunkat is elfoglaltuk, mielőtt a medence partjára léptünk volna, így minden gondolatunkat a kar- és lábtempók nemes művészetének szentelhettük.
Három napon át tartott a viadal, melynek programja kalandoraink számára egyszerű volt, mint a lovagi becsület: ötven, száz és kétszáz méteres távokon mérték össze erejüket. Tamás barátunk a gyors és mellúszásban, Matyi, a mi jeles vitézünk pedig a gyors és pillangóban jeleskedett. Ám Matyi még egy lapáttal rátett: vegyesben is megmutatta tudását, persze nem a sörcsarnokban, hanem a kétszáz méteres távon!
Péntek délután mindkét vitéz két úszásra indult, és derekasan teljesítették is a feladatot. Aztán egy váratlan pillanatban, midőn az asszonyok szelték a habokat, egyszer csak felhangzott Matyi neve a hangosbemondóból. Szerencsére nem a felesége várta a főbejáratnál, hanem az eredményhirdetésre hívták. Igazi meglepetés volt, arany helyett bronzérem jutott neki az ötven méteres pillangó úszásban! Jól indult a nap, és jól indult a hétvége. Elég is volt az érmes sikerekből péntekre. Egy kis sétával egybekötött pizzavacsora után hamar visszatértek szállásukra, ahol kezdetét vehette a jól megérdemelt pihenés.
Szombati Vitézség és Pihenés
Szombaton is két versenyszámban kellett bizonyítaniuk. Matyi ezúttal a száz méteres pillangónál kapott vérszemet. Természetesen szemüvegben úszott, szóval nem a klór okozta a hirtelen fellángolást. De a végeredmény ismét bronzérem lett. Hát ez hihetetlen! E nap már korábban véget ért számukra, hiszen a váltót ezúttal nem vállalta a két fős különítmény. Helyette inkább egy kis szieszta következett, majd ebéd, végül egy snooker mérkőzés. Igen, nem elírás, semmi snorkel, vízmentes délutánt tartottak. A száznegyvenhét ugyan most elmaradt, de jót szórakoztak, és az este nyugalma érdekében Matyi nyert.
Vasárnapi Diadal és a Rejtélyes Érem
A vasárnap már korán kezdődött, hiszen Matyinak egy harmadik bronzéremre volt szüksége. A kétszáz méteres pillangó úszás volt az első versenyszám. Ki gondolta volna, hogy ki ne gondolta volna! Megint harmadik lett! Ezt a tempót már a bronzérmek sem tudták követni. Az egyiknek lába is kélt. De hogy hova tűnhetett, ezt eddig nem sikerült megfejteni.
De ha megfejtettük volna, a beszámoló is tovább tartott volna!
Szép volt Budafóka, szép volt fiúk! Ti voltatok ezen a vízi viadalon a legfényesebb csillagok!
